Szükség van elitiskolákra?

A közéletben időről időre felmerül a kérdés, hogy az iskolákban a heterogén vagy a homogén tanulóközösség a célravezetőbb, és ennek kapcsán mi az úgynevezett elitiskolák szerepe. Mindkét felállásnak vannak előnyei és hátrányai, amelyek közül néhányat megvizsgálunk az alábbiakban.

Sokat hallani manapság az úgynevezett finn oktatási csodáról, amely nagyrészt az ország PISA kompetenciaméréseken elért kiváló eredményeinek köszönhetően került a figyelem középpontjába a nemzetközi médiában. A Kalevala Baráti Kör egyik 2015-ös rendezvényén Setényi János A finn oktatás magyar szemmel című előadásában összehasonlította a finn és a magyar oktatási rendszer bizonyos elemeit, és rávilágított azok erősségeire illetve gyengéire.

A különbségek a szabad iskolaválasztás lehetőségére illetve annak hiányára vezethetőek vissza. Finnországban úgynevezett komprehenzív iskolarendszer működik, ezért minden iskolában heterogén tanulóközösségek jönnek létre, ellentétben Magyarországgal, ahol a jó képességű és kiemelkedően tehetséges tanulók elitiskolákba szelektálódnak, ezáltal nagyobb mértékben homogén csoportok jönnek létre.

A finn oktatási rendszer sikerességét Setényi abban látja, hogy rugalmas, jól képzett a munkaerő a finn iskolákban, emellett maga a rendszer is átjárható és rugalmas. Az oktatás egyre inkább projektalapúan működik és a gyakorlati kompetenciafejlesztést részesíti előnyben, ellentétben a hagyományos tananyag-feldolgozási módszerekkel, amelyek a klasszikus lexikai tudás megszerzésére fektetik a hangsúlyt. Setényi elmondása szerint mindez kedvez az átlagos tanulók fejlődésének, ám a tehetséges tanulók kibontakozásának kevésbé ad teret, ezért például a diákolimpiákon nem teljesítenek jól a finnek.

Magyarországon ezzel szemben erős a gimnáziumi szektor, és a magyar diákok számos nemzetközi versenyen kiemelkedő helyezést érnek el. Ennek ára viszont az – tette hozzá Setényi – hogy a sok kiváló tehetség mellett magas a funkcionális analfabéták száma is a magyar oktatási rendszer termékeként.

Amint láttuk, mindkét útnak megvannak az előnyei és hátrányai is. Finnország elitiskolák nélkül kiválóan teljesít a PISA felméréseken, míg Magyarország bőven lemarad mögötte. A fiatal magyar tehetségek viszont tarolnak a nemzetközi tanulmányi versenyeken, ami Finnországról nem mondható el. Hogy melyik állapot a kívánatosabb, mindenki saját értékítéletétől függ.